K./ Lakással, lakó- ill. települési környezettel kapcsolatos feladatok, programok

Mi végre vagyunk a világon? Hogy valahol otthon legyünk benne!

Tamási Áron

Az eljövendő korok városának az a hivatása, hogy az ember tevékenységének középpontjába egyénisége szétforgácsolt részeinek egyesítését állítsa, helyrehozva azt a kárt, amelyet a merev szakosodás, a társadalmi elkülönülés, … a szervezett együttműködés és eszmei célkitűzések hiánya idézett elő, s a személyiségüktől mesterségesen megfosztott embereket (hivatalnokokat, specialistákat, “szakértőket”, egyéni arculatukat vesztett közvetítőket) teljes emberi lényekké formálja.

Lewis Mumford: A város a történelemben

1. Lakásépítés kalákában, különböző öntevékeny, önsegélyező módokon. A pozitív példákat feltétlenül karoljuk fel, propagáljuk. Ez a fajta összefogás a szolidaritást is erősíti az egyes generációk között.
2. Tanácsadás arányos, élhető, a környezettel harmonizáló, ökologikus szemléletű házak építésével kapcsolatosan – ezt a feladatot olyan, a szűkebb környezetben lévő polgári kör biztosíthatja, ahol van építész a csapatban. A tanácsadás ingyenes legyen, a további munkák önköltségi alapon.
3. Szomszédsági egységek helyreállítása, megteremtése falusi környezetben: tapasztalatcsere, közös munkák, együttgondolkodás, együttélési kiskáté megfogalmazása – az “utcai pad” intézményének újrafogalmazása (az utcai padot ld. később, megújult formában)
4. Szomszédsági egységek helyreállítása, megteremtése laza kertvárosi övezetben: tapasztalatcsere, közterületek közös gondozása, sorfák rendszeres locsolása, gondozása, ültetése – örökbe fogadni fákat, növényzetet, együttélési kiskáté megfogalmazása, speciális helyi építési szabályok megfogalmazása a vitamentes együttélés érdekében (az építési szabályokon túlmenően önkéntes alapon, ajánlás jelleggel)
5. Szomszédsági egységek megteremtése tömör városi környezetben: ennek számos módja lehet a közterületek (utca, lépcsőház egyaránt) gondozása, szépítése, a bezárkózás oldása, közösségi alkalmak teremtése.
6. Szomszédsági egységek megteremtése lakótelepi környezetben különösen sok egyedi ötletet igényel. Itt az együttlakók megszólítása már jelentős feladat lehet. Ki kell alakítani közösségi helyeket, találkozókat, közösségi alkalmakat kell teremteni. A közösségi terek gondozása, szépítése szintén jó feladat.
7. Kertekkel kapcsolatos tanácsadás megszervezése, a tömb legszebb kertje verseny hirdetése. Fontos bírálati szempont legyen a kert közösségi jellege, a luxus kerülése, konyhakertek létesítése stb.
8. Minden település kisebb egységekből áll, ill. fel kell bontani most, vagy újra “falvakra”. Vissza kell szerezni a régi egységek neveit, a nagyobb “masszaszerű” települési egységeket (kiemelten a lakótelepeket) fel kell bontani kisebb részekre, névadással, ha kell, hogy erősítsük az ott élőkben az összetartozás tudatát.
9. Létre kell hozni az egyes települések, települési részek nevezetes, akár csupán helyi szempontokból kitüntetett pontjainak láncolatából álló “stációit”! Ez a folyamat a lokálpatriotizmus megerősödését, ill. ahol kell, megteremtését eredményezheti. (A kérdés: melyek azok a pontok, sávok, udvarok, épületek, épületrészletek, kutak, parkok, középületek stb., melyektől Pestújhely Pestújhely, Gyömrő Gyömrő, Herminamező Herminamező, Törökőr Törökőr, Piliscsaba Piliscsaba stb.)
10. Az egyes közösségeknek fel kell vállalni a lakó-, ill. települési környezetük fejlesztésével kapcsolatos véleménynyilvánítást, a részletképzésig bezárólag. Ehhez meg kell teremtenünk azokat a fórumokat, amelyekben van akusztikája a megalapozott építészeti, városépítési véleményeknek. (Érdemes ehhez az itthoni és a környező országok falufejlesztési, városvédő társaságainak a tevékenységét tanulmányoznunk)
11. Lakóterületi séták szervezése gyerekekkel, szülőkkel. A hely megismerése, a feladatok számbavétele mellett ezek a programok az ismerkedést, egymás megszólítását is szolgálják.
12. Lehetnek a lakókörnyezetnek saját sarkai, hirdetőtáblái, ahol információkat lehet cserélni, apróhirdetésekben egymásra találhatnak családok, ki lehet tűzni rövid írásokat is. Ezt tovább lehet fejleszteni: ki lehet rakni vitrinbe, a kerítésre verseket, fotókat, idézeteket, azokat hetente cserélni, sokféle meglepetést lehet okozni az embereknek ezáltal. Állásfoglalásra lehet késztetni őket, egyetértést, vagy vitát tudunk kiváltani, mindenesetre ez is egy módja a sajátos jelenlétnek. Ez lehet az előzőekben emlegetett “utcai pad”-nak az újszerű változata.
13. Az udvarokban legyen zászlórúd: a nagyobb családi ünnepeken is ki lehet tenni a nemzeti zászlót, nemcsak az ünnepnapokon (Svédországban pl. azt mondják, hogy az egyén ünnepe a tágabb közösség ünnepe is egyben, a felvont nemzeti lobogó jelzi, hogy ebben a házban most öröm van, megemlékezés valami fontosról). Lehet csinálni családi zászlókat is – rengeteg ötlettel és kedvességgel.
14. Faültetés otthon és közterületen. A környezetünknek egy-egy részét ezzel különösen is a sajátunknak tarthatjuk.
15. Teremtsünk rendszeresen olyan alkalmakat, amikor nyitunk a környezetünk felé: meghív a kör néhány szomszédot beszélgetésre, eszegetésre, kerti partira. Az eszmecserére fel lehet készülni témával, utána kiértékelni közösen, mi volt jó, miben voltunk esetleg erőszakosak, hogyan tovább?