MAGYARORSZÁG AZ EU CSATLAKOZAS KÜSZÖBÉN
A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács tagvállalatainak üzleti tapasztalatai

TARTALOM

I. BEVEZETÉS
II. ÖSSZEFOGLALÁS
III. A JELENTÉS

III. 1. A legutóbbi jelentés óta tapasztalt fejlődés
III. 2. Témakörök
A Kormányzat és az üzleti élet
Versenyképesség
Oktatás és Innováció
CEFTA
Infrastruktúra és Közlekedés
Migráció
Kisebbségi kérdés
Környezetvédelem
Mit várhat az EU Magyarországtól?


I. BEVEZETÉS

A Gyáriparosok Európai Kerekasztala (ERT), felismerve a közép-kelet-európai országok EU-csatlakozásának rendkívüli fontosságát az európai gazdaság szempontjából,1997-ben döntést hozott arról, hogy gyakorlati segítséget nyújt a tagjelölt országoknak.

A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács (HEBC) volt az első, mely az ERT kezdeményezésére megalakult, a közép-kelet-európai Bővítési Üzleti Tanácsok sorában. 1998. októberi alapítása óta működik, mint az ERT szervezetében képviselt európai nagyvállalatok magyarországi leányvállalatainak vezérigazgatói fóruma. Az HEBC tagjainak nem célja, hogy tagvállalatainak egyéni, napi üzleti érdekeiért lobbyzzon. Ezzel szemben célja, hogy Magyarország gyors és zökkenőmentes EU-csatlakozása érdekében megvalósítsa az ERT és az HEBC közös, egyeztetett stratégiáját és gyakorlati üzleti tapasztalatokon alapuló információkkal járuljon hozzá az EU Bizottság és a Magyar Kormány közötti csatlakozási tárgyalások sikeréhez.

Az HEBC küldetésének teljesítése érdekében, rendszeresen konzultál az ERT Bővítési Munkabizottságával, az EU Bizottság Budapesten és Brüsszelben dolgozó tisztviselőivel, a Magyar Kormánnyal és a Magyar Országgyűlés Bizottságaival. Az HEBC tagjai aktívan részt vesznek más szervezetek, a Befektetői Tanács, a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara, az Üzleti Vezetők Fóruma stb. munkájában, így a csoport a véleményét rendszeresen megvitatja, illetve kiegészíti a magyar gazdasági élet többi, főbb szereplőinek nézetével.

Az HEBC első országjelentése 1999 márciusában, majd a második 2000 márciusában jelent meg. Az ERT és az HEBC a magyar és az európai politikai és gazdasági élet vezet képviselői széles köréhez juttatta el a két jelentést, melyekre mind az EU Bizottság, mind pedig a Magyar Kormány megkülönböztetett figyelmet fordított. Mindkét tárgyaló fél tevékenysége további folytatására ösztönözte a Magyar EU Bővítési Üzleti Tanácsot.

Az HEBC figyelembe véve a Magyarországgal folytatott csatlakozási tárgyalások fejleményeit, valamint a tárgyalások napirendjén lévő kulcskérdéseket, meghatározta azokat az elsőbbséget élvező területeket, melyekre különös figyelmet kíván fordítani.

A 2000. és a 2001. évre meghatározott legfontosabb témák:
 


Az HEBC fenti témákkal kapcsolatos álláspontját a Jelentés vonatkozó fejezetei tartalmazzák.

Az HEBC továbbra is egyik legfontosabb jövőbeni feladatának tekinti, hogy az EU, valamint a magyar gazdaság jövőbeni versenyképességét befolyásoló, legfontosabb üzleti kérdésekre irányítsa a figyelmet és segítse azok tisztázását.

A korábbi évekhez hasonlóan, a Jelentésnek NEM célja, hogy mélyreható makrogazdasági elemzést nyújtson, inkább csak összefoglalja az HEBC tagjainak a magyar gazdasági környezetről alkotott véleményét. A tagvállalatok befektetéseiről mellékelt esettanulmányok a Jelentés főbb megállapításait támasztják alá.
 

Vissza a kezdőlapra